Székely Szabadság Napja – 2018

Izsák Balázs SZNT-elnök 40 ezer résztvevőre számít a Székely Szabadság Napja marosvásárhelyi megemlékezésén és felvonulásán. A székelyföldi autonómia jegyében valamennyi erdélyi magyar párt támogatja a megmozdulást.

2018-03-11 16:33

Első közlés: 2018-03-05 20:53

Háromszéki mozgósítások

Háromszéken valamennyi magyar politikai szervezet mozgósítja a szimpatizánsait a székely szabadság napja alkalmából tartandó szombati marosvásárhelyi megemlékezésre és felvonulásra.

A mozgósításról a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) helyi és területi vezetői beszéltek hétfőn Sepsiszentgyörgyön, azon a sajtótájékoztatón, amelyet Izsák Balázzsal, a megmozdulást szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökével közösen tartottak.

Székely Szabadság Napja – 2018
Kép: sepsiszentgyorgy.info

Valamennyien rendkívül fontosnak tartották, hogy az idei évben, amikor Románia az Erdéllyel való egyesülés kinyilvánításának a centenáriumát ünnepli, a magyar szervezetek egységesen nyilvánítsák ki a székelyföldi autonómia iránti igényüket.

Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke arra emlékeztetett, hogy az SZNT-nek azok az öt évvel ezelőtti megmozdulásai voltak a legsikeresebbek, amelyekre az RMDSZ is mozgósította a szimpatizánsait. Úgy vélte: 2013-ban mind a székely szabadság napja, mind a székelyek nagy menetelése nemzetközi visszhangot váltott ki, és hasonló nagyszabású rendezvényre van szükség most is. Hozzátette: ezt az álláspontot Kelemen Hunorral is egyeztették, aki támogatta az RMDSZ mozgósítását.

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke fontosnak tartotta annak a felmutatását, hogy a fontos ügyek mellett a magyar szervezetek össze tudnak fogni, félre tudják tenni mindazt, ami elválasztja őket.

Izsák Balázs SZNT-elnök kijelentette: az általa vezetett szervezet a székely nemzeti ünnep megteremtését tekintette céljának, amikor a székely vértanúk kultuszát próbálta megerősíteni. Arra is figyelmeztetett, hogy a székely vértanúk marosvásárhelyi obeliszkjén egy Jókai Mórtól vett idézetben a „független szabad nemzeti állás” kifejezés szerepel. Úgy vélte, ezt a 21. század szavaival autonómiának lehet nevezni.

Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki szervezetének az elnöke is azt hangsúlyozta, hogy a román centenárium évében az erdélyi magyarságnak összefogást kell tanúsítania. „Ha van összefogás, lesz jövő Székelyföldön” – fogalmazott a politikus, aki tavaly decemberben a parlament elé terjesztette az SZNT autonómiatervezetét.

Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Háromszéki szervezetének elnöke úgy fogalmazott, hogy „felhúzott kézifékkel nem lehet haladni”, és ha valamelyik szervezet hiányzik, akkor ez a behúzott kézifékkel lenne egyenértékű. „Ahhoz, hogy emlékezetes legyen, mindannyiunknak ott kell lennie” – fogalmazott a politikus.

Szakács Zoltán, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Sepsiszéki szervezetének elnöke úgy vélte: nemcsak időszerűvé, hanem sürgőssé is vált a közös fellépés az autonómiáért.

Tamás Sándor felvetésére Izsák Balázs kijelentette: ezúttal is arra kér minden résztvevőt, hogy megnyilvánulásaikkal óvják mind a románok, mind a magyarok emberi méltóságát, és kerüljék azokat a jelszavakat, amelyek idegenek az SZNT szándékától. Kijelentette, hogy sem a „Vesszen Trianon!” jelszó, sem a „Székelyföld nem Románia!” jelszó nem felel meg az SZNT törekvéseinek. Az SZNT ugyanis nem revízió útján, hanem a román parlamentbe benyújtott autonómiastatútum elfogadtatása útján próbálja kivívni a székely szabadságot.

Izsák Balázs korábban azt közölte, hogy 40 ezer résztvevőre számít a Székely szabadság napja marosvásárhelyi megemlékezésén és felvonulásán.

Buszokkal Marosvásárhelyre

Székelyföld-szerte indítanak buszokat március 10-én Marosvásárhelyre, az SZNT székely szabadság napi megemlékezésre.

Az előző évekhez hasonlóan március 10-én délután négy órára várják a megemlékezés részvevőit a marosvásárhelyi Postarétre, ahonnan később a város központjában lévő kormányhivatalhoz vonulnak. A szervezők szerint az idei év nagy kihívása, hogy erősek legyenek és meg tudják mutatni a nagyvilágnak: nem sikerült megfélemlíteni a mozgalmat.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Barótról, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról, Kézdivásárhelyről, Kovásznáról, Sepsiszentgyörgyről, Székelyudvarhelyről és Szovátáról indít buszokat a rendezvényre, de ha van rá igény Kézdiszékről, Orbaiszékről, Gyergyószékről, Erdővidékről és Kolozsvárról is biztosítanak szállítást.

Budapesten, a Hősök terén szerveznek megemlékezést

Szombaton a Székelyföldért Társaság szervezésében 14:15-től a Sic Transit Folk Műhely zenél.

15 órától beszédet mond Pánczél Károly, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke; Schiffer András ügyvéd; György-Mózes Árpád, a Székelyföldért Társaság elnöke.

Közreműködik a Bara zenekar és László G. Attila színművész.

Adományt gyűjtenek a 2015-ös székelyföldi őrtüzek gyergyói szervezőinek, akiket akkor a román hatóságok megbírságoltak.

Frissítés: 2018-03-10 16:27

A megemlékezés eseményei

Ezrek gyűltek össze Marosvásárhelyen

Ezrek gyűltek össze szombaton Marosvásárhelyen, a székely vértanúk emlékművénél a Székely Szabadság Napja alkalmából szervezett megemlékezésen és tiltakozáson.

A résztvevők egyes csoportjai rezesbandával, zenekarral vonultak be az emlékmű melletti térre. Az érkezők elmondták, a korábbi években tapasztalt három rendőri szűrés helyett idén a hatóságok csupán Marosvásárhely határában állították meg az eseményre tartó autóbuszokat. Mindegyik autóbuszra csendőrök szálltak fel, lefilmezték az utasokat, és tájékoztatták őket arról, hogy vágó vagy szúró eszközöket nem szabad bevinni a tömegrendezvény helyszínére.

Az elmúlt évek tapasztalatából tanulván a zászlóval érkezők többsége már korábban gondoskodott arról, hogy zászlórúdját ne lehessen szúró szerszámnak tekinteni. A háromszékiek óriás székelyzászlóval vonultak a helyszínre, ahol székely, magyar és erdélyi zászlók százai lengenek.

Frissítés: 2018-03-10 17:08

Petíció a Székely Szabadság Napján

Románia Kormányának és Parlamentjének

Tájékoztatásképpen: Klaus Iohannis államfőnek

Ma, 2018. március 10-én, Marosvásárhelyen összegyűlt székelyek és a velünk szolidaritást vállalók itthon és szerte a világban, tántoríthatatlanul, a jog és a demokrácia útját járva egyhangúlag és ismételten nyilvánítjuk ki akaratunkat: követeljük Székelyföld területi autonómiáját! A Székely Szabadság Napja az emlékezés, de ismételten a jogkövetelés napja is.

Romániában centenáriumi évet hirdettek, a székely önrendelkezési küzdelem is éppen egy évszázada bontotta ki szárnyait. A Székely Vértanúk emlékművénél összegyűlve mi sem természetesebb, hogy a Jókai Mór által megfogalmazott, „független nemzeti állás” jegyében, ma a nemzeti önrendelkezés eltiprását kérjük számon. Azt a jogot, amelyet eleink bírtak, s amely ma a területi autonómia intézményes kereteinek felállításával válhatna ismét valóssággá. Az idén a parlament asztalán ismét ott van az autonómiát szavatoló intézményes keret törvénytervezete, így senki előtt nem titok: mit kíván a Székely Nép. Az ország évek óta halogatott közigazgatási átalakítása demokratikus keretet adhatna annak a reformnak is, amely biztosítaná Székelyföldnek Románián belüli önrendelkezését.

Változatlanul kijelentjük: Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát! Székelyföld autonómiája – hasonlóan az európai gyakorlathoz – azt jelenti, hogy a szülőföldjén többségi székely–magyar közösség joga és tényleges képessége saját felelősségére és az egész régió érdekében átvenni a közérdekű problémák jelentős részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelően, Székelyföld területén élő minden nemzeti közösség érdekében. Ez Románia érdekeit is szolgálja. Az autonóm régió az állam és a kollektivitás között elhelyezkedő demokratikusan választott testülettel rendelkezik, az önigazgatás hatásköreit gyakorolja, ennek megfelelő közjogi státussal és jogosítványokkal rendelkezik.

Románia, amikor csatlakozott az Európa Tanácshoz egyoldalú kötelezettséget vállalt a tanács 1201/1993 számú ajánlásának teljesítésére, amely ezáltal kötelező érvényűvé vált. A dokumentum 11. cikkében kimondja: „Azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek.” Az eltelt negyed század során Románia ezt a kötelezettségvállalását nem teljesítette, az ezzel kapcsolatos párbeszédet hatóságai elutasították.

Mindezek szellemében követeljük, hogy a közigazgatási átszervezés során Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott és a parlament elé terjesztett jogszabálytervezet alapján!

Kérjük, hogy a román kormány és parlament a közigazgatási átszervezés, a statútum-tervezet vitája során tartsa tiszteletbe, a székelyföldi közösség akaratát és vállalt nemzetközi kötelezettségeit.

Követeljük, hogy a parlamenti vitával párhuzamosan a kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal!

Tiltakozzunk az ellen, hogy a jogállam intézményeit az itt élő, román állampolgárságú magyarok elnyomására, megfélemlítésére és üldözésére használják!

Teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget akarunk Székelyföld minden lakosának!

Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a Székely Népnek!

Marosvásárhely, 2018. március 10.

(sznt.sic.hu)

A tüntetés petícióját Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke olvasta fel a székely vértanúk emlékműve előtt, és a tömeg közfelkiáltással fogadta el.

Frissítés: 2018-03-10 18:30

Székelyföld maradjon székely föld

Tőkés László szerint miként Orbán Viktor miniszterelnök magyar Magyarországot és európai Európát akar, úgy a székelyeknek is azt kell kívánniuk, hogy Székelyföld maradjon székely föld, Erdély pedig Románia határai között is maradjon Erdély.

Székely Szabadság Napja Marosvásárhelyen – 2018
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Tőkés László beszédét hallgatják a székely szabadság napja alkalmából szervezett megemlékezés résztvevői Marosvásárhelyen, a székely vértanúk emlékművénél 2018. március 10-én.
Fotó: Boda L. Gergely / MTI

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Marosvásárhelyen a székely vértanúk emlékműve mellett tartott előadást az összegyűlt több ezres tömegnek. Kijelentette: Magyarország Romániának, az erdélyi magyarság pedig az együtt élő románságnak nyújt testvérkezet. „Készen állunk a párbeszédre, a megegyezésre”.

Hozzátette: az erdélyi magyarok tartják magukat az 1918-as gyulafehérvári népgyűlés és az 1919-es párizsi kisebbségi szerződés magyarokra vonatkozó szakaszaihoz, és elvárják a román parlamenttől, hogy elfogadja a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezet.

Tőkés László kijelentette: nem elég az a nyilatkozat, amelyben az erdélyi magyar pártok vállalták, hogy összehangolják autonómiaprogramjaikat. Úgy vélte a székely szabadság napja előrelépés a tényleges együttműködés felé, hiszen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) „jobbik része” is a szervezők mellé állt.

A jelenlévők hangos kiabálással fejezték ki nemtetszésüket amiatt, hogy a román hatóságok megakadályozták Dabis Attilának, az SZNT külügyi megbízottjának a belépését Romániába. Izsák Balázs SZNT-elnök bejelentette: a Dabis Attila kitiltása nem marad jogi következmények nélkül.

Dabis Attila kitiltását Jordi Xucla i Costa, a Katalán Európai Demokrata Párt spanyol alsóházi képviselője is megbotránkoztatónak tartotta. Kijelentette: európai fórumokon fogja szóvá tenni a történteket. A katalán politikus arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogy a székelyeknek és a katalánoknak kétszer okosabbaknak, kétszer kitartóbbaknak, kétszer jobb stratégáknak kell lenniük mint országaik többségi lakosságának, hogy szabadságukat megvalósíthassák.

Jokin Bildarratz Sorron, a Baszk Nemzeti Párt spanyol szenátusi képviselője egy a madár szabadságáról szóló baszk népdalt elénekelve szerzett emlékezetes pillanatokat a résztvevőknek. Az Európai Szabad Szövetség (EFA) nevében szóló Gio Paolo Baglioni Olaszország példáját említve jelentette ki: nem igaz, hogy egy egységes és oszthatatlan államban nem lehetnek területi autonómiák. „Ha nekünk sikerült elfogadnunk a saját államunk több nemzetiségű voltát, miért ne sikerülne Romániának is” – jelentette ki a politikus.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke azért tartotta egyetemes magyar ügynek a székely autonómia ügyét, mert – megfogalmazása szerint – "ha a székelyek erősek, a magyarok erősek, és ha a magyarok erősek, akkor Erdély erős". A politikus szerint Bukarest azért ellenzi a székely autonómiát, mert fél, hogy sikeresebb lesz, mint a központosított kormányzás.

Szabolcs Attila, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke azt a pillanatot idézte fel, amikor Budafok polgármestereként öt éve Magyarországon elsőként kitűzte a hivatalára a székely zászlót. Úgy vélte: a zászló azóta a szabadság, az összetartozás jelképe lett, és a jelképre ma is nagy szükség van.

A székely szabadság napját levélben üdvözölte a Marosvásárhelyen alakult Szabad Emberek Pártja (POL). A román–magyar regionális vegyes párt elnöke, Dan Macsa a romániai regionális mozgalmak „lándzsahegyeinek” nevezte a székelyeket.

A tömeg a székely vértanúk vesztőhelyének a megkoszorúzása után egy 2,5 kilométeres felvonulásra indult, hogy a prefektusi hivatalban átadja a megmozdulás petícióját.

Frissítés: 2018-03-10 19:34

Románia adjon magyarázatot Dabis Attila kitiltására!

Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetvezetője szombaton magyarázatot követelt Romániától Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) külügyi megbízottja kitiltása miatt. A székely szabadság napja alkalmából a budapesti Hősök terén tartott rendezvényen kijelentette, elfogadhatatlannak tartják és tiltakoznak a tanács képviselőjének kitiltása miatt.

Németh Zsolt örvendetesnek nevezte a magyar–román kapcsolatok enyhülését, ugyanakkor hangsúlyozta, a székely zászlók szabad használatának lehetőségét továbbra is kiemelten kezelik a kétoldalú tárgyalásokon, hasonlóan ahhoz az autonómiatörekvéshez, amit a magyarság és a székelység megmaradásának zálogának tartanak, és amely összhangban áll minden nemzetközi normával és az európai gyakorlattal is. „Autonómiát Székelyföldnek, autonómiát az erdélyi magyarságnak!”

Emlékeztetett az európai kisebbségvédelmi rendszer létrehozásáról szóló kezdeményezésre, amelyben egymillió aláírásra van szükség április 3-ig a külhoni magyarok érdekében. „Közel állunk ehhez az álomhatárhoz, most a végén nem kellene, hogy elszalasszuk ezt a lehetőséget!” – tette hozzá.

Pánczél Károly, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke elmondta, a rendezvény célja, hogy kiálljanak amellett a 40 ezer székely mellett, akik velük egy időben Marosvásárhelyen tüntetnek az önrendelkezésükért és autonómiájukért.

Hangsúlyozta, miközben a székelyek és néhány nap múlva a magyarok is a szabadságvágyukból fakadó korábbi törekvéseikre emlékeznek, addig Romániában azt készülnek zajosan ünnepelni, hogy „halálra ítéltek, szétmarcangoltak egy nemzetet”. „Mutasd meg az ünneped, és megmondom, ki vagy” – fogalmazott, majd arra kérte Romániát, hogy tartsák be, amit a száz évvel korábban született gyulafehérvári nyilatkozatban vállaltak, vagyis adják meg a nemzeti kisebbségek teljes szabadságát.

A magyar kormány, amit lehetett, megtett a nemzetpolitika területén, az új alaptörvényben kimondta az anyaország felelősségvállalását, a külhoni magyaroknak megadta a kettős állampolgárságot és a választójogot, a Kárpát-medence pedig egy kulturális, történelmi, oktatási és gazdasági térré változott – fejtette ki Pánczél Károly, aláhúzva ugyanakkor, hogy Trianonra az autonómia lenne az igazi válasz, ami nem ajándék, hanem joga az őshonos kisebbségeknek.

Szégyenletesnek nevezte továbbá, hogy az ellenzéki oldalon „ismét előhúzták a magyar kártyát” és újból felmerült a határon túli magyarok szavazati jogán elvétele.

Schiffer András ügyvéd, az LMP korábbi társelnöke beszédében Dabis Attila kitiltásával összefüggésben azt mondta, kíváncsi, az Európai Parlament mikor indítja meg a 7-es cikkely szerinti eljárását Romániával szemben a személyek szabad áramlásának akadályozása miatt.

Az ellenzéki politikus szerint a világ jelenlegi legfontosabb konfliktusa a globális tőke és a természetes közösségek között zajlik. „A globális nagyvállalatok által foglyul ejtett hatalmi gépezetek szerte a világon ma rohamot intéznek a természeti és kulturális sokféleség ellen” – fogalmazott, hozzátéve, az olyan politika, amely nem ismeri el a nemzeti önazonosság jogát, „nem egyéb, mint az új gyarmatosítás eszköze”.

Schiffer András szerint emellett „nem vezet jóra, ha Európa egyik felében bevándorlók identitásválasztási szabadságához hozzáértik a párhuzamos jogrendszerhez való jogot, miközben Európa másik felében az őshonos lakosság szimbólumhasználatának jogát is elvitatják”.

A rendezvényen felszólalt Dabis Attila is, aki kitiltásáról azt mondta, Románia a székelyekért végzett jogvédő munkája miatt, politikai döntéssel tiltotta ki az országból. Kiemelte, törvénytisztelő állampolgárként soha nem szegte meg a román törvényeket, a román hatóságok pedig többszöri kérdésére sem közölték a kitiltás okát.

Székely Nemzeti Tanács (SZNT) külügyi megbízottja szerint kitiltási ügye is azt mutatja, hogy Románia hiteltelen partner a nemzetközi közösségben.

Az utolsóként felszólaló György-Mózes Árpád, a Székelyföldért Társaság elnöke szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia nem tartja be korábbi, a nemzeti kisebbségek segítésére vonatkozó ígéreteit.

Frissítés: 2018-03-10 20:48

Rendbontás nélkül zárult a marosvásárhelyi felvonulás

Marosvásárhelyen rendbontás nélkül zárult a székely szabadság napja alkalmából szervezett megemlékezés és felvonulás – közölte a csendőrség.

Petíció átadása Marosvásárhelyen – 2018
A székely szabadság napja alkalmából szervezett megemlékezés résztvevői a kormányhivatalhoz vonulnak Székelyföld területi autonómiáját követelő petíciójuk átadására Marosvásárhelyen 2018. március 10-én.
Fotó: Boda L. Gergely / MTI

Adina Chis, az eseményt biztosító csendőrségi mobilegység szóvivője az MTI-nek elmondta: semmilyen rendbontást nem regisztráltak. Hozzátette: a csendőrség köszönetet mond mind a szervezőknek, mind a résztvevőknek azért, hogy civilizált módon éltek a tiltakozás jogával.

A felvonulás utcáin a csendőrség lezárta a forgalmat. A tiltakozók Kossuth-nótákat énekelve, időnként az „autonómiát!” és az „itthon vagyunk!” jelszót skandálva zavartalanul felvonultak a város főterére, ahol a prefektusi hivatal képviselőjének átadták a közfelkiáltással elfogadott petíciót. A felvonulás során a menetoszlop csaknem egy kilométeresre duzzadt.

A petíció átadása, a magyar és a székely himnusz eléneklése után feloszlott a tömeg, a máshonnan érkezettek felszálltak az autóbuszokra, és elindultak haza.

Frissítés: 2018-03-11 16:33

Megnyertük a felvonulásért vívott csatát

Izsák Balázs szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megnyerte a csatát a román hatóságokkal, és vonatkoztatási ponttá tette a március 10-i marosvásárhelyi megemlékezést és felvonulást.

Az SZNT elnöke azon a sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyet a székely szabadság napja szombati marosvásárhelyi rendezvényének katalán, baszk, olasz és erdélyi magyar szónokaival együtt tartott vasárnap Kolozsváron. Elmondta: az elmúlt öt évben perek egész során át kellett harcolni a román hatóságokkal a március 10-i tiltakozás jogáért. Ezt a csatát azonban megnyerték.

Izsák Balázs az SZNT külügyi megbízottjának, Dabis Attilának a kitiltása kapcsán kijelentette: a román hatóságok nem ismerték még fel, hogy a nyomásgyakorlás éppen az ellentétes hatást váltja ki a székelyekből: megszilárdítja az akaratukat.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azt emelte ki, hogy szombaton a Marosvásárhelyen alakult és regionális célokat követő Szabad Emberek Pártja (POL) is üdvözölte a demonstrációt, és közösséget vállalt a székelységgel. Úgy vélte: ez a gesztus az erdélyi román–magyar összefogás irányába mutat. Megjegyezte Bukarest eddig sikerrel vert éket az erdélyi magyarok és románok közé, pedig a regionális román–magyar összefogásra nagy szükség van.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke úgy vélte: a román kormány destabilizálja Romániát azzal, hogy tagadja annak a párbeszédnek a fontosságát, amit az erdélyi magyarokkal kellene folytatnia az autonómiatörekvésektől.

Mind Jordi Xucla i Costa, a Katalán Európai Demokrata Párt spanyol alsóházi képviselője, mind Jokin Bildarratz Sorron, a Baszk Nemzeti Párt spanyol szenátusi tagja, mind pedig az olasz Gio Paolo Baglioni, az Európai Szabad Szövetség (EFA) brüsszeli irodájának a képviselője szolidaritásáról és támogatásáról biztosította a székelyeket. Valamennyien azt hangoztatták, hogy az autonómia a demokrácia kiteljesedését jelenti.

Kérdésre válaszolva Tőkés László bejelentette: találkozót kezdeményez Románia elnökével és a parlament két házának elnökeivel, amelyeken Izsák Balázzsal együtt szeretné szembesíteni a vezetőket az erdélyi magyar autonómiaigényekkel. „Száz évvel ezelőtt (Erdély és Románia egyesülésének a románok általi kinyilvánításakor) minket nem kérdeztek meg a vágyainkról. Itt lenne az ideje, hogy száz év után megkérdezzenek” – tette hozzá.

Izsák Balázs úgy vélte: a román állam gyengeségére vall, hogy nem mer párbeszédet folytatni az autonómiáról. „Kívánom, hogy erősödjön meg a román állam, annyira, hogy felemelkedjen a párbeszéd színvonalára. Mi készek vagyunk a párbeszédre” – jelentette ki a Székely Nemzeti Tanács elnöke.

MTI / im
Letöltésre ajánlott PDF dokumentumok:

1918 – Gyulafehérvári Nemzetgyűlés

A „trianoni béke” teljes szövege

1947 párizsi béke

MTI