Rss hírcsatornák:

Microsoft Windows és GNU/Linux

Áttekintés

Az operációs rendszer elsődleges feladata, megteremteni a kapcsolatot a felhasználó és számítógép között. Ellenőrzés alatt tartani ez utóbbi összetevőit, megteremteni a kapcsolatot az egyes beviteli, kimeneti eszközökkel. A számítógépen futtatandó alkalmazások számára egységes környezetet biztosítani, az itt tárolt állományokat biztonságosan kezelni.

A számítástechnika fejlődése során különféle operációs rendszerek láttak napvilágot. Minden új eszköz feltalálása hozzájárul egyesek fejlődéséhez vagy homályba merüléséhez. A személyi számítógépek (PC) területén, elterjedtség szerint megemlítendő a Windows, a GNU/Linux, a Unix, a Mac OS X. Más speciális felhasználási területeken (kommunikáció, ipar, navigáció, orvostudomány, csillagászat, haditechnika, szórakoztató eszközök stb.) szóba kerülhetnek egyéb rendszerek is. Magyar viszonylatban, történeti, valamint lobbi okokból, a felhasználók túlnyomó többsége a Microsoft cég Windows operációs rendszerét alkalmazza, azonban – vélhetően az utóbbi évek globális-gazdasági tényezőinek hatására – más, alternatív megoldások iránti érdeklődés is megerősödött. A gyorsabb változási folyamatokat többek között olyan tényezők is gátolják, mint a megszokás, a már kialakult számítógépes infrastruktúra, az adott ország kormányzatának hozzáállása, az ismerethiány, a kezdeti többlet terhek vállalásának hiánya.

A Microsoft Windows 1.0 1985-ben jelent meg, amelyben bitképeket megjelenítő alkalmazásokat lehetett fejleszteni és futtatni, és mint mutatóeszköz, előtérbe helyezve az egér használatát.

A kezdeti 16 bites verziók (1.0-3.1) illetve a DOS-ra épülő 32 bites verziók (Windows 95, Windows 98, Windows ME) a kényelmet és a teljesítményt tartották szem előtt a biztonsággal szemben. A Windows NT vonal (Windows NT, Windows 2000, Windows XP, Windows Vista, Windows 7) új architektúrára építve, bevezette a  Unix jellegű rendszereknél (Linux+GNU, BSD) bevált jogosultsági rendszert.

Felépítés szempontjából egyedülálló, kereskedelmi operációs rendszer. Az alapelképzelés a felhasználói kényelem, egyszerű kezelhetőség biztosítása, „mindent szabad, néhány kivételével” elv. Ezen elvek alkalmazása helyenként másodlagos szerepet juttatnak a sebességnek, a megbízhatóságnak. Vitatni lehetne egyes részeinek feleslegességét, vagy éppen hiányosságát. A futtatható alkalmazások leginkább kereskedelmi jellegűek. Elterjedtségéből adódóan kétségtelen, hogy a legtöbb fejlesztési hiba kerül felszínre, leginkább a biztonságosság területén, ez utóbbi részben a felhasználók számlájára is írható.

A GNU/Linux Linus Torvalds nevéhez fűződik, ő alkotta meg 1991-ben, mint saját operációs rendszert. A nyílt Unix-szerű operációs rendszermagon azóta is számtalan fejlesztő dolgozik a világ minden tájáról Linus vezetésével.

A Linux nyílt forráskódú, szabadon terjeszthető, nyílt forráskódú operációs rendszer, amely a semmit sem szabad, amit nem engedélyezünk elvre épül. A kódba kellő hozzáértéssel bárki belenyúlhat, felhasználhat minden elemet, vagy kivehet belőle bármit. A módosított Linux szoftvereket vagy rendszert, akár pénzért is árulhatjuk, amennyiben továbbra is GPL formában tesszük.

1993-ban Ian Murdock indította útnak a világ legnagyobb nem kereskedelmi Linux terjesztését, a Debiant, azóta is a leszármazott disztribúciók nagy többsége Debian alapú (több mint 100). Mára már a legtöbb terjesztés nemzetközi, ez azt jelenti, hogy telepítéskor lehetőség adódik, akár a magyar nyelv kiválasztására is, a telepített programok többsége a nyelvi beállítást örökli.

Mivel az Apple cég, Mac OS X operációs rendszere leginkább az USA-ban elterjedt, ezenkívül erős profit orientáltság is jellemzi, a továbbiakban nem kerül említésre.

Rendszer kiadások

2001-től a Microsoft cég kezdte felismerni, hogy a felhasználóknak különböző igényei lehetnek, ezért a Windows XP megjelenésével a Home, Professional, Media Center, Tablet PC, és Professional x64 változatokkal rukkolt elő. 2007-ben folytatva a Vista Home Basic, Home Premium, Business, és Ultimate változataival, valamint 2009-ben a mellékvágányra csúszott Vista pótlására megjelent a már sokkal komolyabb, több elvárásnak is megfelelő Windows 7 család. Továbbá megjelentek még a Windows Mobile és Windows Server változatok.

A Linuxnál már a kezdetektől szeparálódtak a felhasználók igényei, különböző célközönségnek, különböző disztribúciók (terjesztések) láttak napvilágot. Némelyik egy-egy feladatcsoport megoldására optimalizál, technikai és egyéb lehetőségeket figyelembe véve, míg mások általánosabb, több mindenre kiterjedő érdeklődők elvárásait tartja szem előtt. Ez utóbbiak, nagyobb népszerűségnek örvendenek. Ma 300-nál több aktív disztribúció létezik, sok esetben elbizonytalanítva az érdeklődőket, jó segítség lehet a DistroWatch.com

Költség

Jelenleg a Windows Vista változatok ára $200 és $320 között mozog. A korábbi XP változat már csak elvétve vásárolható. Az OEM licenccel kedvezményesebben alakulnak az árak, de ennek is meg van a maga hátulütője. A Windows, mint minden további Windowsra megvásárolt szoftver (többségében) számszerűleg határozza meg, hogy pontosan hány gépre tehetjük fel.

Régebbi verziós szoftverek egy részét az újabb kiadások nem hajlandóak futtatni, ilyenkor jó esetben kb. féláron megvásárolható az „frissített" verzió. Érdemes azonban alternatív, akár ingyenes, vagy szerényebb árfekvésű alkalmazások felkutatására időt szánni, jelentős költséget lehet megtakarítani!

Tapasztalat alapján az aktuális legfrissebb verziót, legalábbis eddig, mindig a piacon fellelhető csúcskategóriás gépek képesek zökkenőmentesen futtatni. A Windows 7 változat kivételnek tekinthető. Az ajánlott minimális erőforrásokkal lehetséges ugyan gond nélkül üzemeltetni a számítógépet, de komolyabb feladatokra tartalék kapacitás nélkül már nem alkalmas.

A GNU/Linuxot teljesen ingyen, a hozzá tartozó programok tekintélyes mennyiségű felhozatalával vehetjük birtokba. Átlagos vagy gyengébb gépeken is képes gond nélkül futni. Annyi gépre telepíthetjük, amennyit csak képesek vagyunk megvásárolni, ezenkívül bárkinek tovább adhatjuk következmények nélkül. Egyes disztribúciókhoz bizonyos összegért terméktámogatást vásárolhatunk.

Bár a Linux és hozzá tartozó programok teljesen ingyen és legálisan elérhetőek, többgépes rendszer üzemeltetésekor a költségek másként is alakulhatnak, olyan járulékos költségekből adódóan, mint felhasználók átképzése, más kapcsolódó rendszerekhez való kompatibilitás megőrzése, emberi hozzáállás és fogékonyság…

Mindkét rendszer internet kapcsolatot igényel.

Hardver támogatás

Lehet mondani, hogy Windows rendszereknél, csak egy újabb verzió megjelenésekor, adódhatnak nehézségek, általában a feltűnően olcsó eszközök esetén. Kereskedelmi operációs rendszerről lévén szó, a gyártók, igyekeznek megfelelni a Microsoft elvárásainak. Ha el akarják adni termékeiket, üzleti szempontból számolniuk kell a Microsoft cég meghatározó szerepével.

A Linux alapból sokkal több eszköz-meghajtó programot tartalmaz, ezen a téren mégis adódnak hiányosságok, mivel Linux, és más rendszerekre nem minden gyártó véli fontosnak, külön (netán azonos paraméterekkel rendelkező) meghajtó programot készíteni. Ennek pótlása (nem kevés munka) marad a disztribúció terjesztőire. Akadnak olyan eszközök, hogy többet kell szöszmötölni, de néhány kivételtől eltekintve megoldható. Megállapítható, hogy az utóbbi időben jelentősen javuló tendencia érzékelhető.

Rendszertámogatás

Grafikus felhasználói felületen (GUI) a Windows segítsége mind súgón keresztül, mind online jónak mondható. Mára már a Microsoft „szupport" oldalai eléggé részletesek, lényegre törőek, de vannak tabu dolgok, amire itt nem kapunk választ. Sok felhasználó internetes fórumokon vitatja meg tapasztalatait, kér segítséget.

A népszerűbb Linux disztribúciók gyorsított ütemben kezdik pótolni ezen a területen fellelhető hiányosságokat, míg mások a régebbi karakteres „man" és „info" parancsokra adnak tömör választ. A felhasználók saját internetes irodalmat hoztak létre, ahol ki-ki közzé teszi vagy megtalálja az adott probléma igazi megoldását, vagy csupán egy lelkes kezdő felhasználó kezdeti sikerein felbuzdulva született felemás megoldását.

Akiknek komolyabb segítségre van szükségük speciális okokból (szerver, bonyolultabb hálózati rendszerek stb.) előfizethetnek valamely szakosodott cégnél segítségnyújtásra (szupportra). Linux estén az árak magasabbak lehetnek, de meg kell említeni, hogy bizonyos cégek az így befolyt összeg egy részét visszaforgatják az általuk támogatott rendszer továbbfejlesztésére, amit ingyenesen adnak közre. A jövőt tekintve sokak elképzelése szerint ez a járható út, pl.: Novell, Canonical, Red Hat, Sun, stb.

Az úgynevezett „cross-platform” alkalmazásokat a két rendszer közel azonos képességekkel futtatja, míg néhány Windowsos alkalmazás futtatása több-kevesebb sikerrel, emulátor jellegű programok segítségével, Linuxon is megoldható. Sok Windowsos programnak létezik Linuxos alternatív megfelelője is, azonban vannak olyan helyzetek, amikor valamely feladatra csak egyik, vagy csak másik rendszer alkalmas.

Rendszer frissítés

Mindkét operációs rendszer kiadása után rendelkezésre bocsájt frissítéseket az azóta felfedezett hibák javítására, vagy az egyes újabb komponensek cseréjére. A frissítéseket ajánlatos végrehajtani.

A Windows frissítője csak a Microsoft eredetű programok frissítését tudja kezelni egy kérdezősködő, kutakodó, kattintgatós, a jogtisztaságot illetően mindig kételkedő (kereskedelmi rendszer lévén érthető), túlbonyolított rendszeren keresztül, gyakran többszörösen újraindítva a rendszert. A folyamat, ezáltal időben elhúzódó, kellemetlen, idegborzoló. A bürokratikus szertartást, minden frissítéskor újra kell játszani. Harmadik féltől származó szoftverek frissítése érdekében, külön kell gondoskodni.

Linux frissítése, csomagkezelőn keresztül történik a disztribúció beállított internetes tárolójából, a telepített programok frissítésével egyidejűen. Lehetőség van az egyes frissítések kihagyásának bejelölésére. A továbbiakban, ha úgy állítjuk be a rendszert, nincs szükség közreműködésünkre, jelenlétünk nélkül megtörténik a frissítések letöltése, telepítése. Kernel (rendszermag) szintű és újabb kiadásra való frissítés esetén újraindítás szükséges, ilyenkor többek között az egyes hardvereink már az újabb meghajtó programokkal indulnak. Megjegyzésként, a frissítést parancssorból is, (vagy egyes kevésbé népszerű disztribúciók esetén csak parancssorból) lehet indítani. Gyorsabb.

Stabilitás

Fanatikus véleményektől eltekintve, mindkét rendszer lehet egyformán stabil. Nagy mértékben befolyásolja a telepítés utáni rendszer beállítás, valamint a rendszert használók felkészültsége. Tény, hogy a téma jelentőségére még az oktatási intézmények nagy többsége sem szentel kellő figyelmet!

A Windows alapból nagyon sok felesleges szolgáltatást biztosít és filozófiájából adódóan kéretlenül el is indít, hátha szükség lesz rá alapon. Feleslegesen felemésztik a rendelkezésre álló erőforrásokat, túlterhelve a processzort, memória modulokat, videóvezérlőt. A szolgáltatások nagy részét, hozzáértéssel ki lehet kapcsolni, többek között bizonyos idő elteltével a Microsoft is ezt teszi szervízcsomagjain keresztül.

A vizuális megjelenítés mérséklésével, pozitívan lehet befolyásolni a stabilitást! Ha adott erőforrásaink figyelembe vétele nélkül telepítünk további szoftvereket, valamelyik hardver ideiglenesen felmondhatja szolgálatot, de véglegesen is és jön az elhíresült kékhalál. A beépített multimédiás alkalmazásokon keresztül nagy esély van eljutni tudtunk nélkül az internet legsötétebb zugaiba és bizony a Windows még mindig nem képes külső segédeszközök nélkül (tovább terhelve a rendszert) teljesen megvédeni önmagát.

Az egyszerű felhasználónak szánt operációs rendszer hajlamos összeszemetelni önmagát, ellehetetlenítve saját maga működését, és bizonyos időközönként jöhet az újratelepítés. Persze ez az intervallum jelentősen kitolható kellő felkészültséggel.

Be kell ismerni, hogy hardverekből kifolyólag a Linux alatt is akadnak gondok, főleg az újabbaknál, de ez nem feltétlenül (illetve egyáltalán nem) vezet rendszer összeomláshoz, legfeljebb a probléma megoldása nagyobb felkészültséget igényel, ami többségében abból áll, hogy tudni kell, hogyan lehet megtalálni a megoldást az interneten. Az ilyen jellegű problémákat a terjesztők nagyon rövid időn belül kijavítják.

Rosszul működő, vagy rosszul beállított hardverek (visszamenőleg a BIOS beállítások szintjéig) kernel panic üzenetet eredményezhet!

Linux alatt, ha egy bizonyos problémát már megoldottunk, a gyakorlatban való megismétlődésére csak szándékos kierőszakolása mellett van esély. A szoftverek sokkal kisebb tárhelyet foglalnak, melyből kifolyólag kevesebb hibalehetőség (hibák felismerése nem okoz presztízs veszteséget a szoftver gyártójának, nincs ok eltitkolni, inkább kijavítják), nem pazarolják a rendelkezésre álló erőforrásokat. Nincs szükség külső gyártóktól karbantartó segédprogramokra, védelmi rendszerekre. Innen adódik hogy egy kiszuperált Windowsos gép Linux rendszerrel még jó ideig használható.

Nincs a világon olyan rendszer, amely, fizikailag sérült, bizonytalanul működő hardver eszközökkel tökéletesen működne! Következtetésképp bármilyen rendszer túlterhelés esetén feldobja a talpát, mint ahogy egy gépkocsi motorja huzamosabb ideig maximális fordulaton üzemeltetve!

Kapcsolódó tartalom:

Az InterMatrix.hu programozása egyedi, saját fejlesztés © Minden jog fenntartva 2008- 2012 .