Szoftver, mint fogalom

A szoftver szó az angolból átvett software magyar változata. Alatta, olyan szellemi terméket értünk, amely valamilyen alkalmas eszközt (gépet, gépegységet, gépcsoportot), meghatározott algoritmusok alapján fizikai megvalósításra utasít.

Ahhoz, hogy valamire használni lehessen, tartalmaznia kell valamilyen hordozón (leggyakrabban: CD, DVD) magát a telepíthető programot, használatára vonatkozó leírást, kézikönyv, esetleg elektronikus formában, használatközben segítségnyújtást (súgó). Nyílt forráskód esetén tartalmaznia kell a fejlesztési dokumentációt is. Az elektronikus kézikönyv elérése, legyen telepítéstől független. Vannak szoftver-fejlesztők és szoftver-forgalmazók, akik nem tartják be teljes mértékben az előbbi megkötéseket. Ettől függetlenül, az adott szoftver egyszerűség estén lehet (jól-) használható is. Összetettebb, drágább szoftver esetén mindenképpen ragaszkodjunk az említett összetevők meglétéhez, vagy keressünk alternatívát!

C
o
m
m
e
r
c
i
a
l

L
i
m
i
t
e
d

F
r
e
e
w
a
r
e

S
h
a
r
e
w
a
r
e

T
r
i
a
l

F
r
e
e

S
e
m
i
-
f
r
e
e

E táblázat szerint felismerhető, hogy bármilyen szoftver kerül birtokunkba, annak tulajdonjoga felett nem, csupán a szerződésben leírt használati jogokkal rendelkezhetünk.

Teljesítménynövelés hardveresen, vagy szoftveresen?

Hardver (angolul hardware) szó alatt a számítógép fizikai összetevőit értjük. Kockázatmentes teljesítménynövelést (tuning), csak az egyes alkatrészek összehangolt cseréjével, bővítésével érhetünk el. Vannak, akik vállalják a kockázatot, frekvencianöveléssel járatják csúcsra gépüket. Ennek vannak szabályai, a keletkezett többlet hő mennyiséget el kell távolítani, mely maga után vonja a létező hűtőberendezés módosítását, a plusz energiaszükséglet biztosítását. Költségeit számolva, gyakran jobban járunk, ha az első lehetőséget választjuk. Tapasztalatok szerint, ha bármilyen technikai eszközt az optimálistól eltérően üzemeltetünk, a fenntartási költségeik is, a kockázati tényezők is négyzetes arányban növekednek. Mindemellett az ember szeret kísérletezni, játszani a tűzzel. Ezt tegyük saját felelősségre!

A programok gyorsaságát elsősorban a fejlesztő által alkalmazott programozási nyelv(ek) határozza meg, ezt viszont, hacsak nem szabad szoftverről van szó, nem mindig szeretik az orrunkra kötni. Figyelembe véve a mai technika fejlődését, nem is jelentenek számottevő különbséget, bár ilyen különbségek kimutathatóak. Miheztartás végett, a számítógép csak az úgynevezett gépi kódban írt adatsort értelmezheti, tehát ki lehet jelenteni, a program sebességét meghatározza a gépi kódhoz való közelség. Az egyes programozási nyelvek, eljárások kialakulásának szükségességét egyebek között, a fejlesztési idő csökkentése, a fejlesztés újrahasznosíthatósága, a hordozhatóság több platformra, a célzott technika indokolja. Lássunk példákat, a PC-n (személyi számítógép) leginkább alkalmazott szoftverek sebességét illetően csökkenő sorrendben, a készítő által használt programozási nyelv, gépi kódhoz való közelsége és futtatási környezete szerint:

• Assembly
  • legközelebb áll a gépi kódhoz
  • hardverillesztő szoftver, operációs rendszer programozására használatos
  • alkalmazása időigényes, költséges cserébe leggyorsabb futásidejű
• C, C++, Pascal, COBOL
  • gépi kódra fordított programot állítanak elő, amelyet az operációs rendszer közvetlenül képes futtatni
  • objektumorientáltság függvényében költséghatékony, a futásidő növekedik
• Java
  • köztes kódra fordított programot állít elő, amelyet a Java virtuális gép (JVM) JIT fordítója futás közbeni gépi kódot állít elő szükség szerint
  • módosítás nélkül alkalmazható különböző platformokra, operációs rendszerekre
  • kizárólagos objektumorientált nyelvnek számít
• BASIC, JavaScript, PHP
  • nem állít elő gépi kódot, futtatásához külön futtató környezet szükséges
  • módosítás nélkül alkalmazható különböző platformokra, operációs rendszerekre
  • általában internetes alkalmazások fejlesztésére használatos
  • támogatják az objektumorientáltságot.

Gyakran fordul elő, hogy egyes programok, előállítása megköveteli (lehetővé teszi) az említett, vagy más nyelvek keveredését. Ha nem kimondottan játékszenvedélyünknek hódolunk, érdemes megvizsgálni, mit tehetünk, az alkalmazott szoftvereink testreszabásával, úgy mint:

• helyi súgó előnyben részesítése a távoli (internetes) súgóval szemben
• szerényebb, de átláthatóbb grafikai megjelenítés használata
• számunkra felesleges funkciók kiiktatása
• a program által nyújtott számunkra felesleges szolgáltatások korlátozása.

Bár gigahertz ben nem mérhetünk növekedést, de a munkára fordított időt lerövidíthetjük, és ezt nem csak percekben mérhetjük.

Kereskedelmi, vagy szabad szoftver előnyben?

Erre a kérdésre egyértelműen válaszolni csak további, az adott programmal szembeni követelmények, elvárások ismeretében lehetséges. A mérleg mutatója a kereskedelmiek javára billen, de hozzá kell tenni nem minden esetben.

Kereskedelmi szoftverek

Leginkább közvetlen, vagy közvetett anyagi haszonszerzés céljából készítenek, a választékossági paletta határait pénztárcánk szabja meg. Ugyanúgy megtalálhatjuk a különböző felhasználási területekhez igazított általános funkciókkal felruházott tömegtermékeket, mint ahogy egyéni kívánságaink szerint is megrendelhetünk. Az árak ilyenkor másként alakulnak. A program működését a gyártó garantálja (legalább is kellene). Leginkább a Windowsos operációs rendszereket célozzák meg, termékeik fejlesztésére leggyakrabban a Microsoft cég fejlesztőeszközeit használva.

Szabad szoftverek

Különböző képen lehet vélekedni. Szabad szoftver egyik feltétele a nyílt forráskód rendelkezésre bocsátása, azonban így mégsem azonosíthatóak (vannak szoftverek melyek forráskódja megismerhető, de a licence szerződés megtiltja annak módosítását, felhasználását). Bármire használhatjuk, bármit tehetünk vele. Anyagi ellenszolgáltatást, csak a terjesztést fedező költségekért lehet elkérni. Önfeláldozó programozók közössége állítja elő, csupán, egy jobb informatikai világ megteremtésének reményében. Köszönet érte.

Az elv: ha a szoftverfejlesztők láthatják, terjeszthetik, javíthatják a forráskódot, a szoftver gyorsabban fejlődik, jobb minőségű programok jönnek létre, a valóság azonban néha mást is igazol, vannak projektek, melyek szinte kezdeti fellángolás után befulladnak, például a Mozilla projekt, melyből már csak a Firefox és Thunderbird működik, de egyes Linux disztribúciók is zátonyra futottak, másrészt lelkesedésből a programozók sem élhetnek meg. Másik hátulütője a dolognak, az így megismert forráskódok inspiratív forrás nyújthatnak már befutott cégek fejlesztői számára.

Szoftverek és a magyar nyelv

Finoman fogalmazva, mostoha viszonyban vannak egymással. Lehetnek, és kell, hogy legyenek bizonyos elvárásaink, ha számítógéppel előállított termékeinkkel, dokumentumainkkal, magyar célközönséget célzunk meg. Ennek fontossága ismeretes, de vajon mely szoftverek, mennyire támogatják, ilyen irányú elvárásainkat?

Kevés kivételtől eltekintve magyarra honosított (szoftver-honosítás nem azonosítható a fordítással) szoftvereket használunk (használhatnánk). A honosított szoftver nem lehet kifogásolható nyelvi szempontból, figyelembe kell vegye a helyi jellegzetességeket, úgy, mint dátum, idő, mértékegységek, pénznem, számformátumok, telefonszámok, postai címzések, vallási és kulturális érzékenység, stb.

Szoftver-honosítást kezdeményezhet maga a termék előállítója, teszi ezt általában a piaci részesedésének bővítéséért, vagy maga a felhasználó ad megbízást, ennek kivitelezésére, saját érdekében. Felhasználási területet, sokrétűséget illetően a költségek növekednek, a kivitelezési idő elhúzódik, de ezt gyakran vállalni kell. Nem mindig járható a kompromisszumos megoldás, az angol vagy idegen nyelvű változat használatával. Legkevésbé vannak felkészítve arra, hogy figyelembe vegyék az említett követelményeket, ezen túl, a helyi időszerű gazdasági és egyéb jellegzetességeket.