Telepítes Debian/Ubuntu alapú rendszerekre. Telepítés grafikusan, telepítés parancssorból, telepítés forrásból, telepítés rpm csomagból. Alapvető Linux parancsok.
A különböző Linux disztribúciók a Linux kernelre (rendszermagra) építették saját rendszereiket, beleintegrálva az általuk fontosnak tartott felhasználói programokat. A népszerűbbek 6–12 hónap kiadási-ciklusonként sokat, olykor nagyon sokat változnak, annak függvényében, hogy a fejlesztői az éppen kurrens trendekből mit tartanak lényegesnek, vagy mit tudnak megvalósítani. Mára szinte minden alkalmazás telepíthető modern grafikus felületen, de ugyanúgy a hagyományos terminálos parancssorból is, amihez néhány alap parancs ismerete elengedhetetlen. A nagyobb disztribúciók kifejlesztették a saját telepítő csomagjaikat (deb, rpm).
A programok telepítésére a disztribúciók valamilyen csomagkezelőt használnak, így pl.: APT, APT-RPM, Pacman, Portage, Ports, Slaktool, Stork, urpmi, YaST, YUM. A legelterjedtebb grafikus csomagkezelő a Debianból átvett Synaptic. A szoftverközpont segítségével történő telepítés még egyszerűbb. Több csomagkezelő egyidejű használata nem megengedett.
Semmit sem kell külön-külön innen-onnan beszerezni, elég csak elindítani valamelyik csomagkezelőt rendszergazda (root) vagy szúperfelhasználó (sudo) jogosultsággal és rákeresve a szükséges alkalmazás(ok)ra, majd telepítésre kijelölni. A telepítésre kijelölt programokhoz, rövid információs leírás olvasható. Internetes kapcsolaton keresztül a beállított tárolókból a csomagkezelő automatikusan letölti a legfrissebb csomago(ka)t és a szükséges függőségekkel együtt telepíti. Néhány kivételtől eltekintve a csomagkezelő automatikusan telepíti ezeket a függőségeket. Ilyenkor a hiányolt lib-eket egyéb függőségeket ki lehet keresni és külön bejelölni telepítésre. Az internetes tárolón kívül, ha van, más hálózati helyeket is fel lehet venni, akár DVD vagy más meghajtót is. A kellemetlenségek elkerülése végett, érdemes odafigyelni, hogy csak a disztribúció hivatalos tárolói minősíthetőek megbízhatónak, más, „harmadik féltől származó” forrásokból való telepítés előtt nekünk kell meggyőződni erről.
A telepített programok frissítése szintén nagyon egyszerűen zajlik a Frissítéskezelő alkalmazás segítségével, de pl.: Synaptic-al is megoldható, vagy parancssorral. Mindössze az internetes tárolók, vagy a frissítéseket tartalmazó média elérhetősége szükségeltetik. Néhány speciális telepítéstől eltekintve az összes alkalmazás frissítése egyszerre történik. A számítógépet csak kernel szintű frissítés után kell újraindítani. A frissítéseket időponthoz lehet kötni és testre szabni.
A programok eltávolítása a telepítéshez hasonlóan a csomagkezelővel oldható meg. A teljes szemét eltávolítás, bár sokkal jobb, mint Windowsban, mégsem tökéletes. Egyes konfigurációs állományokat kézzel kell eltávolítani.
Windowsos programokat licenc és szabadalmi megkötések miatt, néhány korlátozott mértékben, felemás felhasználói élménnyel futtatható, pl.: a Wine alkalmazással. Az adott programra vonatkozó licenc feltételekhez ugyanúgy kell viszonyulni, mint eredeti környezetben. Az így futtatott programokat a vírusok és egyéb fertőzések ugyanúgy képesek megfertőzni. Ha valamilyen feladatra nem található Linuxos megoldás, érdemes egy duál-boot rendszer kialakításán gondolkodni.
Az Unixból örökölt parancsok többsége a számítástechnika heroikus őskorszakából maradt fenn, ügyesen kombinálva a feladatok nagyon gyors végrehajtására képesek. Az Unix alapú rendszereken minden felhasználó egy saját külön HÉJ (SHELL) környezetben dolgozik. A kiadott parancsok visszahívhatóak a fel és le gombokkal. A fájl nevek és könyvtár nevek első töredékének beírása után a TAB gomb lenyomására kiegészülnek. A terminálparancsok referenciája megtalálható a Linux súgójában a Haladó témák között. Az első lépésekhez néhány legfontosabb parancs részletezése:
man -h man --help # a man parancs kapcsolói
man ls man gedit man -k edit # (apropos edit) megkeresi a szerkesztő programok man oldalait
info ls info gedit
ls -l # az -l kapcsoló megmutatja a fájl jogosultságokat és tulajdonosát
cd # saját könyvtárba lép cd / # gyökér könyvtárba lép cd .. # egy könyvtárszinttel feljebb lép cd - # visszalépés az előző könyvtárba cd [/etc/init.d] # megadott könyvtárba lép cd [~/Dokumentumok] # saját Dokumentumok könyvtárba lép
cp [fontosfájl] [fájlmásolat] cp [fontosfájl] [/másikkönyvtár]
mv [fontosfájl] [~/Dokumentumok] # áthelyezés mv [fontosfájl] [nagyonfontos] # átnevezés
rm [szemétfájl] rm -R [szemétkönyvtár] # könyvtár csak -R kapcsolóval rekurzívan törölhető
mkdir [virágok] # virágok könyvtárat hoz létre
pwd
find [fájlnév]
su [felhasználó] su # felhasználónév nélkül root-ra vált sudo su # felhasználónév nélkül szintén root-ra vált, viszont a preferált forma az előbbi
sudo [parancs]
A parancssoros telepítést is néhány kivételtől eltekintve csak rendszergazda jogosultsággal lehet elvégezni! Gyakorlatilag ritkán, csak kivételes esetekben kell használni, például amikor szerver alkalmazásokat speciális beállításokkal szeretnénk telepíteni. A Debian/Ubuntu alapú disztribúcióknál az apt-get vagy aptitude parancssori felület használható.
apt-get -h # súgó a felület használatáról
sudo apt-get update
sudo apt-get update # mindkét parancs egyszerre is kiadható: sudo apt-get update && sudo apt-get upgrade # vagy: sudo su # váltás rendszergazdára # majd mindkét parancs egyszerre: apt-get update && apt-get upgrade # vagy: su # váltás rendszergazdára # majd mindkét parancs egyszerre: apt-get update && apt-get upgradeValamennyi apt-get, vagy aptitude parancs kizárólag rendszergazda jogosultsággal futtatható!
apt-get dist-upgrade
# szóközzel elválasztva egynél több csomag is telepíthető: apt-get install [csomag_1] [csomag_2] [csomag_3]
apt-get remove [csomag_1]
apt-get purge [csomag_1]
apt-get autoremove
apt-get clean
apt-get autoclean
apt-get check
apt-get source
apt-get build-dep
dpkg --help # a dpkg súgója dpkg --get-selections > [csomagok.txt] # az információt a csomagok.txt állományba menti
dpkg --set-selections <[csomagok.txt] # a csomagok.txt alapján beállítja a csomagok státuszát apt-get dselect-upgrade # követi a dselect kijelöléseit (csomagok.txt)
dpkg -i [fájlnév.deb] # deb fájlt telepít dpkg -i *.deb # minden deb fájlt telepít az adott könyvtárból
apt-get install apt-build # apt-build telepítése apt-build -h # az apt-build program súgója
Egyre ritkábban, de vannak olyan helyzetek, amikor valamilyen okból bizonyos feladatokra nem található a disztribúciónak megfelelő csomag. Alternatív megoldásokra van lehetőség forráscsomagok letöltésével (.tar, .tar.gz, .tgz, .tar.bz, ...). A disztribúció-idegen forráscsomagok telepítése az /opt könyvtárba történik, vagy javasolt.
tar xvf [fájlnév.tar] tar xzvf fájlnév.tar.gz] tar xjvf fájlnév.tar.bz2]
Amikor csak forrás tölthető le, általában egy .tar.gz fájlt lehet kitömörítés után lefordítani. A README és INSTALL fájlokat elolvasva, sokszor csak egy standardszöveggel lehet találkozni. A legtöbb esetben a shellbe (terminál) a ./configure parancsot kell kiadni, ami az aktuális mappában (./) lévő configure fájlt fogja lefuttatni. Ha nem megfelelő a gépen lévő változat, akkor hibaüzenetet ad. A configure-nak sokszor több kapcsolója is van, ami alapján be lehet állítani hogy milyen összetevők települjenek fel. Ezek a configure --help paranccsal tekinthetők meg. Ha a configure hibátlanul lefutott, akkor már a make paranccsal ténylegesen lefordítható a program az adott gépre optimalizálva, majd a make install paranccsal fel is telepítő.
su # jelszó megadása, Ubuntu rendszeren „sudo” cd /[program_helye] ./configure make make install make clean # ideiglenes fájlok eltávolítása make uninstall # a program törlése checkinstall # hatására később a csomagkezelővel is eltávolítható
Ide tartoznak a héj (shell) vagy bináris telepítőt telepítőt futtató programok. Ezeket nem feltétlenül rendszergazda jogosultsággal lehet futtatni, tehát a felhasználó saját könyvtárába is telepíthetőek.
# sh kiterjesztés futtatása: cd /[program_helye] chmod +x [programnév].sh # futtathatóvá kell tenni ./[programnév].sh # futtatás sh [programnév].sh # futtatás alternatíva # bin kiterjesztés futtatása cd /[program_helye] chmod +x [programnév].bin # futtathatóvá kell tenni ./[programnév].bin # futtatás sh [programnév].bin # futtatás alternatíva # run kiterjesztés futtatása cd /program_helye chmod +x [programnév].run # futtathatóvá kell tenni ./[programnév].run # futtatás sh [programnév].run # futtatás alternatíva
Az RPM szintén népszerű Red Hat eredetű csomagolás, ezt használja a Fedora, a SuSE Linux és a Mandriva is. Az RPM-et a Debian/Ubuntu disztribúciók nem tudják közvetlenül kezelni, de az alien paranccsal, átalakítható deb csomaggá, mint ahogy egyes tar kiterjesztésű csomagokat is, viszont nem jelenti azt, hogy az összes RPM-re és tar csomagra alkalmazható és működni is fog a rendszeren.
alien -h # az alien súgója alien -d /[csomag_helye/csomag].rpm
Igen kis esély van arra, hogy Linuxon Windowsos program normálisan működne. Az exe fájlok futtatásához egy igencsak felemás megoldás a wine csomag telepítése. Nagyon fontos, hogy a windowsos programok futása gyakran hibásan vagy sehogy sem működik. Pl.: Új_program telepítőjét futtatva, a program valószínűleg a "/home/felhasználó/.wine/drive_c/Program Files/Új_program" mappába kerül.
wine [program_helye/program].exe
A disztribúció frissítése valamivel komolyabb feladat, van aki ezért inkább az új verzió telepítését vállalja. Tény, hogy nem kockázatmentes, de hogyha óvintézkedéseket betartva (biztonsági mentések), a frissítés folyamatában figyelve a beavatkozásunkra váró néhány felhívásra (konfigurációs fájlok megtartása vagy cseréje, ajánlott a megtartás, vagy biztonsági másolat készítése a régiről) helyes utasítást választunk (adunk), frissítés után minden eddigi beállításunknak megfelelően élvezhetjük az új rendszer előnyeit.
Debian/Ubuntu rendszereken a hivatalos közösségi dokumentáció alapján a Frissítéskezelő hivatott végrehajtani a frissítéseket, mely futtatható önmagában külön is, de elérhető a Synapticból, vagy a Szoftverközpontból. Megemlítendő, hogy első próbálkozásra, valamilyen rejtélyes okból kifolyólag a javasolt eljárást követve nem sikerült a verzió frissítés (másoknál sem). Íme a megoldás, ami eredményre vezetett. Amikor eldöntöttük, hogy újabb disztribúcióra szeretnénk frissíteni, meg kell állapítani, hogy az új disztribúció tárolói megtalálhatóak-e a frissítéskezelőben? A tárolók listája az /etc/apt/sources.list fájlban található. Ha nem hajtható végre a disztribúció frissítése, valószínűleg, az említett fájlban még a régi verzió tárolóinak hivatkozásai szerepelnek. A következő parancsokat végrehajtva csak követni kell a képernyőn megjelenő utasításokat.
sudo cp /etc/apt/sources.list /etc/apt/sources.list.backup
sudo sed -i 's/[karmic]/[lucid]/g' /etc/apt/sources.list
sudo apt-get update && sudo apt-get dist-upgrade
Megjegyzés: Ubuntu 10.04 LTS (Lucid Lynx) verzióra csak az Ubuntu 8.04 LTS (Hardy Heron), vagy Ubuntu 9.10 (Karmic Koala) frissíthető!
A disztribúció frissítésének normál eljárása, a következő:
sudo apt-get install update-manager-core
sudo gedit /etc/update-manager/release-upgrades
Prompt=normal
Prompt=lts
sudo do-release-upgradeKövetni a képernyőn megjelenő utasításokat és válaszolni az esetleges kérdésekre.
Időnként a frissítések magasabb kernel verziókat telepítenek. Disztribúció frissítéskor biztosan. A régebbi kernelek az esetleges hardver kompatibilitás végett mindaddig fent maradnak, amíg kézzel el nem távolítjuk. Ha már megbizonyosodtunk benne, hogy gépünk megfelelően működik az új verzióval, kellő odafigyeléssel a legújabban kívül mindet el lehet távolítani.
uname -r # 2.6.32-21-generic, vagy amit kiad!
dpkg --get-selections | grep linux-image > krenelek.txtA kernelek.txt fájl tartalma valami hasonló:
linux-image-2.6.31-19-generic install linux-image-2.6.31-20-generic install linux-image-2.6.31-21-generic install linux-image-2.6.32-21-generic install linux-image-generic installEbben az esetben a legmagasabb verziót: linux-image-2.6.32-21-generic, valamint a linux-image-generic, nem szabad törölni!
sudo apt-get purge linux-image-2.6.31-19-generic linux-image-2.6.31-20-generic
A különböző billentyűzetkiosztások elrendezése igen változatos. Logikusan gondolkodva kézenfekvő lenne, hogy az egyes nemzetek által használt szimbólumok gyakorisága határozza meg. A valóság sokkal inkább történeti okok felől…
Az operációs rendszer elsődleges feladata, megteremteni a kapcsolatot a felhasználó és számítógép között. Ellenőrzés alatt tartani ez utóbbi összetevőit, megteremteni a kapcsolatot az egyes beviteli, kimeneti eszközökkel. A…
Legyünk tisztában a jogi és technikai feltételekkel, majd jöhet a telepítés. A kézikönyvvel ellentétben, ez a művelet kb. 3 órát vesz igénybe, beleértve a minimálisan kötelező alapbeállításokat. Győződjünk meg, gépünk…
A Linux disztribúciók sokaságából nem biztos, hogy elsőre sikerül kiválasztani a számunkra megfelelőt. A magyar fejlesztésű Linux disztribúciók az utóbbi évtized folyamán, a nagyobb összegű csúszópénzeknek hódoló illetékes…
Az utóbbi időben a számítástechnika ipara nagyon sok olyan kütyüvel árasztotta el a piacot, melyek egy-egy külön szegmensre próbálnak betörni, meggyőzve a fogyasztókat, hogy portékájuk a korszak praktikusan használható modern…
Az alapértelmezettként 2011-ben bevezetett Unity felhasználói felület már jó ideje frusztrálja a Ubuntu felhasználók táborát. Elégedetlenségüknek oka: a stabilitás hiánya, a munka hatékonyságának visszaesése és…