A dinamikusan előállított weboldalak hatékonysága, programozásának alapja, az internet működésével kapcsolatos ismeretek szükségessége.
A statikus weboldal fogalma gyakorlatilag alig jelent többet, mint egy átlagos szövegszerkesztőben elkészíthető dokumentum átültetése a HTML leíró nyelvre. Tartalmilag, formailag csak kézi beavatkozással lehet megváltoztatni. Az (X)HTML és CSS segítségével szétválasztott tartalom és dizájn valamelyest tovább tudta éltetni ezt a kezdetleges, az internetes korszak kezdetére jellemző struktúrát. Előállítására úgynevezett WYSIWYG HTML Editor segítségével, különösebb szaktudás nélkül bárki sikeresen próbálkozhat. Az így elkészült oldalaktól komolyabb (nem feltétlenül anyagi) profitot nem lehet elvárni. Funkcionálisan csak egy online formába öltött szórólapot valósítanak meg. Bármilyen interaktív kommunikációra, automatizált internetes folyamatok megvalósítására alkalmatlanok. A múltat képviselik, az Internet történetének kezdeti korszakát idézik.
Dinamikus weboldalakat a dominánsabban szerver oldali, valamint kisebb hányadában kliens oldali programok állítanak elő tárolt adatokból, abban a pillanatban amikor a látogató böngészőprogramja tovább adja kérését a webkiszolgálónak. A háttérben valójában sokkal bonyolultabb komplexebb műveletek mennek végbe, mintsem azt egészében be lehessen mutatni. Jogosultsági szinten online lehet előállítani és elmenteni tartalmat, üzenetet továbbítani, adatbázisból vagy más kiszolgálókról gyűjtött adatokat feldolgozni és visszaadni, piackutatást és még sok egyéb dolgot végez(tet)ni.
A dinamikusan előállított weboldalak üzemeltetésének hatékonysága nem vitatott, viszont fejlesztése során komoly programozói tudás szükséges, az internet működésével kapcsolatos ismeret elengedhetetlen. A tartalom elfogadható megjelenítése mellett, éppen annyira fontos az adatok biztonsága is, az időszakonkénti rendszeres frissítés a bekövetkezett internetes változások okozta kihívásokhoz alkalmazkodva.
Az internetes oldalakat egyre inkább, valamilyen konkrét érdeklődési kör alapján jól behatárolható céllal látogatják. Olyan oldalakat preferálnak, ahol elsősorban anyanyelven érhetik el azokat az információkat, melyek érdeklik. Gyorsan tovább állnak, ha a dokumentumból lényegi dolgok kihámozására sok időt kell pazarolni. A hiányos, pontatlan és nehezen elérhető információt úgy kezelik, mintha ott sem lenne. A tudatalattiban már egy összeállított profillal keresik ami számukra fontos. A dinamikus Web-oldalak lényegében a beérkező kérésre a profilnak megfelelően reagálva, generálnak le egy teljesen új egyedi dokumentumot, néhány szükséges statikus elemet integrálva. Összegezve, hatékonyan tudják kiszolgálni a látogató és szolgáltató igényeit.
Dinamikus tartalom előállítására rengeteg, zömében szabadon használható nyílt forrású, kész rendszer áll rendelkezésre, mely valamilyen terület általános igényeit hivatott kiszolgálni kisebb-nagyobb hatékonysággal. Mindenképpen előnyösek abból a szempontból, hogy kevés tudással, viszonylag gyorsan lehet összeállítani a hozzá tartozó különböző komponensekből egy működő portálrendszert és azt működtetni. Érveket és ellenérveket szoktak felsorakoztatni, melyeket óvatossággal érdemes megfontolni, ha egyáltalán ki lehet szűrni belőlük a piaci szereplők egyoldalú exhibicionizmusát.
Zárt forrású rendszereknél a fejlesztő nem adja ki annak a kódját, így bármilyen módosítás eszközöléséért csak hozzá lehet fordulni. Rejtett funkciók beépítését, nem lehet kizárni. A mai viszonyok között, látható jelek nélkül is megszűnhet még egy stabilnak titulált cég is, és a csöppet sem olcsó befektetés használhatatlanná válhat. Bérelt szoftvernek lehet nevezni, miután a megrendelő nem tudja (akarja) fizetni a nyújtott támogatást, lehúzzák előtte a rolót.
Nyílt forrású, szabadon használható rendszereknek megvan az az előnyük, nincsenek rejtett funkcióik, esetleg gyakrabban adnak ki biztonsági és egyéb frissítéseket, melyek gyorsabban elérhetők. Jobban alkalmazkodnak a Web jellegéhez, melyből adódóan hosszabb életképességűek. Az előtérbe kerülő nemzetköziesség kérdését egyre jobban kezelik.
A nyílt forrás ugyanakkor hátrány is lehet, mindig akadnak akik a kódokat végigkövetve, egy-egy betörési rés megtalálásából hasznot remélnek. Ezek a rendszerek, úgynevezett építőkockákból tevődnek össze és egy-egy felhasználási területet általános megközelítésben próbálnak megoldani, ezáltal felépítésük bonyolultabb, működésük lomhább. A rendszerből szükséges részeket kiválasztva, tovább kell hangolni, gyakran átprogramozni, hiányzó funkciókat beépíteni. Ez a munka gyakran felérhet egy teljesen új rendszer megírásával és még mindig nem biztos, hogy üzleti célokra kifogástalan.
Egyedi fejlesztések, legyen zárt vagy nyílt forrású, ha a rendszert körültekintően, a megrendelő céljaira hangsúlyozva szisztematikusan tesztelve írnak meg, sokkal biztonságosabban és hatékonyabban állják meg a helyüket. Komolyabb üzleti vagy kulcsfontosságú területeken gyakran saját fejlesztő csapattal szoktak dolgozni, épp a biztonság érdekében.
Letenni a voksot egyik vagy másik mellett elég nehéz dolog, a megvalósításra alkalmas fejlesztő kiválasztása sem könnyű. A referenciák, árak, mellébeszélések gyakran meggyőzően félrevezetőek lehetnek. Túlzás lenne mindenféle alaptalan előítéletekkel kezelni a dolgokat, mégis érdemes alaposan tájékozódni és szkeptikusnak lenni.
A legtöbb tárhelyszolgáltató UNIX (Linux) alapú szervert működtet, éppen ezért érdemes minél jobban megismerni. Jól működő weboldalak elengedhetetlen kelléke, a fejlesztőgépen való tesztelés lehetősége, asztali…
A teszt szerver kialakítása cikk alapján, remélhetőleg egy működő HTTP kiszolgáló rendszert hoztunk létre. A rendszer, ugyan működik, de sok mindenre ebben a formában még nem alkalmas, nehezen kezelhető. Gondoljunk csak…
A phpMyAdmin, MySQL adatbázisok internetes menedzselésére PHP nyelven írt grafikus felületű eszköz, mely támogatja a leggyakrabban használt adatbázis műveleteket: adatbázisok kezelése, táblázatok, mezők, kapcsolatok, indexek,…
Amint egy bármilyen számítógép internetes hálózatra kapcsolódik mindig fenn áll a veszélye, hogy valaki(k) adatokat próbálnak megszerezni, vagy még ezen is túl, megszerezni a számítógép irányítását. Példának okáért az…
A webszerverek különböző sorszámú kódokat küldenek a HTTP munkameneteknek, amelyek naplózási adatokból visszakövethetőek és biztonságtechnikailag felhasználhatóak. Egy részük a fellépő hibákra utalnak, míg más részük a…
Bármely web-oldal életképességének sikere megköveteli a folyamatosan változó látogatói tendenciák követését, a kliensektől érkező információk olyan elemzését, amely konstruktívabb következtetések levonására képeznek…