Az emberiség fejlődésének digitális korszakában, leghatékonyabban az internet használatával lehet elérni a rendelkezésre álló információkat.
Kezdetekben a kb. i.e. 25 000 éves barlangrajzokból az évek során a képek fokozatosan szimbólumokká váltak, majd betűkké a hangok képi megjelenítésére. Az írásbeliség megjelenése teremtett lehetőséget a felhalmozott ismeretek átadásának lehetőségére a következő generációk számára.
1455-ben Johannes Gutenberg műhelyében az első európai nyomtatott könyv, a Biblia megjelenése után lehetőség teremtődött különböző ismeretanyagok nagyobb példányszámú kivitelezésére.
1844-ben Baltimore és Washington között kiépített vonalon a Samuel Morse által alkotott elektromágneses távírókészülékkel közvetített üzenet szövege: „What hath god wrought”, azaz „Mit művelt Isten!”. A rendszer használatát a nemzetközi megállapodások szerint az ezredfordulóra szüntették meg.
1861-ben a Frankfurti Fizikai Egyesületben bemutatta „távhang-készülékét”. Egy példány Alexander Graham Bell tulajdonába került, míg 1876-ban Elisha Gray szabadalmi kérelme helyett az övét fogadták el a telefonról. Az amerikai Kongresszus 2002-ben hivatalosan Antonio Meuccinak az 1849-ben épített készülékének nyilvánítja az elsőbbséget.
Az egyre szédületesebb sebességgel felfele ívelő változást az 1969-es év végétől, az első négygépes számítógépes hálózat létrehozásától napjainkig a számítástechnika fejlődése hozta. Új távlatok, lehetőségek kerülnek előtérbe. Míg kezdetben katonai, majd egyes zárt hálózatok működtek, 1993-ban megtörtént a World Wide Web (világháló) szabaddá tétele. Az esemény forradalmasította a kommunikációt, az információáramlást. Az információs tartalom példányszám sokszorosítás nélkül mindenki számára elérhető. Megszűnnek a kommunikáció térbeli, időbeli korlátai. Az ugrásszerű fejlődés eredményeként az új perspektívák nyílnak a legkülönfélébb információs tartalmak közvetítésére, számos üzleti lehetőség kínálkozik, irányító szerepet betöltő globális vállalkozások emelkednek csúcsra. Az emberiség életmódja gyorsan és nagyot változik.
A valamikori ideológia szerint az internet a korlátlan adathalmazok elérésének, a szabad vélemény nyilvánítás platformjának legjelentősebb eszköze, ugyanakkor a globalizációs folyamatok katalizátora is. Alapfilozófiája: az internet semleges a felhasználók, az általuk használt alkalmazások, szolgáltatások és a hálózatra csatlakoztatott eszközök szempontjából a küldött adatok továbbítása diszkrimináció nélkül, beérkezési sorrendben, korlátozás nélkül történik. A megálmodott virtuális világ, pozitív és negatív hatásaival messzemenően kihat az egyénekre, nemzetekre, és az egész világra.
Míg az internet folyamatosan fejlődik, átalakul, tartalmilag, minőségileg változik, a különböző beállítottságú, érdekeltségű csoportok, a felhalmozott tartalmak szegregációját idézik elő. Ennek eredményeként, a megosztottság negatív következményei egyre mélyebbek.
A nemzetközi gazdaság hatalmi érdekcsoportjai ellenérdekeltek a valós információ nagy tömegek felé irányuló szabad áramlásában, így a legváltozatosabb manipulatív szuggesztiókkal, az úgynevezett „liberális piacgazdaság” egyenes következményévé válik az egyes társadalmi, etnikai és más rétegek mélyre zuhanása, az arányok közti távolságok kiszélesedése. Szabadalmi, és szerzői jog körüli perekre épülő vállalkozások felfele ívelnek, míg a negatív változások ellensúlyozására, az internet demokratikus mivoltának megőrzésére, több-kevesebb sikerrel termelődnek újra a szolidaritási alapon létrejött tartalmak.
Az információáramlás új eszközének másfél évtizedes korszakában az internet alapfilozófiája megmérettetés előtt áll. A különböző világnézeti, etikai, erkölcsi, jogi felvetések mellett számtalan gazdasági ellenérdek ütközőpontja.
Az emberiség fejlődésének digitális korszakában, sokkal hangsúlyozottabban, mint korábban, az információ birtoklása jelenti az egyén érvényesülését. Elfogadott tény, hogy leghatékonyabban az internet használatával lehet elérni a rendelkezésre álló információkat. Ennek következtében hátrányba kerül, aki a szükséges eszközök, vagy kapcsolódó ismeretek hiányában nem tudja számára előnyösen felhasználni. A szorult helyzetbe került munkavállalók kényszerhelyzeteit felismerve születhetnek olyan offshore jellegű cégek, amelyek „rugalmas” átképzési szolgáltatásainak tandíjai messze túlszárnyalják a nyújtott oktatás minőségét. Az oktatott anyagok időszerűtlenek, elavultak.
A társadalmi, gazdasági, kulturális élet, a valóságos környezetből egyre inkább áttevődik a virtuális tér útvesztőibe. Az egyes közösségi szigetcsoportok saját törvényeket alkotnak, melyek alapján pontosan meghatározzák, hogy kik azok akiket kirekesztenek, míg mások néhányan az így keletkezett törésvonalak mérséklésére törekednek.
Az infó-kommunikációs-digitális korszak szédületes fejlődése, a többség számára követhetetlen, kedvezőtlen hatásokat eredményez. A termelési és ügyviteli folyamatok automatizálása munkahelyek, egyes szakmák megszűnését eredményezi. Az egyének egyre nehezebben tudnak, de sokaknak lehetőségük sincs alkalmazkodni az új helyzethez. Beláthatatlan, hogy a közeljövőben, miként lehetne kezelni az egyre nagyobb méretű, a többséget érintő konfliktus helyzeteket.
Számos ország kormányzata a gazdasági stabilitás fenntartására, az internetes infrastruktúra kiterjesztését, a digitális felzárkóztatást látja a legfontosabb eszköznek. Ámbár néhány ámokfutó politikai döntéshozó, demagógia vagy gazdasági nyomás hatására külön adóztatással korlátozná.
Az embereknek szükségük van a digitális írástudás alapjainak elsajátítására, hogy munkájuk során, a mindennapos életben önállóan élni tudjanak vele. Rendelkezniük kell a minimálisan szükséges eszközökkel: számítógép, internet, egyéb ismeretanyagok. Egy ingyenes, vagy fizetős tanfolyam alig nyújt valamivel többet a semminél, de gyakran az egyoldali üzleti alapokra helyezett futószalagként működő felsőoktatásból kikerültek is csak autodidakta módszerek alkalmazásával vannak jobb helyzetben.
A digitális felzárkózás és esélyegyenlőség pragmatikus folyamatát az internet alapfilozófiáját degradáló tendenciák, anomáliák, szignifikáns mértékben súlyosbítják, mint például az indokolatlanul extra díjként elérhető, de nem mindig extra minőségű tartalmak, továbbá a tudatlanságot és tájékozatlanságot kihasználók erkölcstelen gátlástalansága.
Kétségtelen, hogy a széles sávú internetelérhetőség kiterjesztése az elmaradottabb térségekben, szükségszerű lépés az új korszak követelményeinek megteremtésére, azonban a folyamat elhúzódó, nem jelent azonnali megoldást mindenki számára. Sokan vannak, akik a mindennapi megélhetés nehézségeivel küszködve, kirekesztettek maradnak. Élni a lehetőséggel, kitörni a nyomor útvesztőiből csak mesebeli álom, míg a piaci szereplőkkel összefonódott politika a világháló iránti bizalmatlanságot, a felkészültségre való nyitottság hiányát demagogizálja.
A közelebbi múlt áthidaló intézkedései, projektjei (Kakaóbiztos számítógép, Sulinet, e-Magyarország, Wififalú) ha nem is a hozzájuk fűződő teljes hatékonysággal, még az ismeretlenségbe szétfolyó összegek ellenére is valamelyest hozzájárultak a fennálló digitális szakadék réseinek enyhítéséhez. Megtalálni annak a módját, miként lehetne az információs forradalom fejlődését olyan irányba terelni, hogy minél teljesebb mértékben, kirekesztések nélkül az emberiség fejlődésének javát szolgálja még várat magára.
Korunk nagy információs adatbázisa az Internet. A technológiák folyamatosan változnak, fejlődése egyre bonyolultabb, az információmennyiség megsokszorozódik, felhígul, egy része elvész. Bárki hozhat létre internetes tartalmat,…
A Facebook, a MySpace, Twitter, vagy az iWiW és még sok más, azon legdinamikusabban fejlődő „webkettes” internetes közösségi oldalak közé tartoznak, melyeket napjainkban egyre többen és gyakrabban használnak egymás közötti…
Sokan vélik úgy, hogy az internetes közösségi oldalak csupán annyit árulnak el felhasználóiról, amennyit azok saját belátásuk szerint megosztanak. A valóságban, egy lépéssel tovább haladva, a korábbi állítás szinte…
Az átlag emberek számára az Internet jelentheti a szólásszabadságot, az elfajult liberális demokráciákban a szabad-rablás elleni küzdelem helyszínét, a totalitárius diktatúrákban az igazság reményét, amíg szabadon dönthetnek,…
Összeesküvés-elméleteket a legtöbben komolytalannak tartják mégis igen gyakran szárnyra kelnek és hódítanak, talán nem is alaptalanul. Az idő múlásával némelyről kiderül a megalapozottság, míg legtöbbjük homályos marad,…
Az Internetnek, mint online médiának, vagy éppen a legkülönbözőbb szellemi termékek tárházának, meg van a maga sajátosan stilizált, olykor ellentmondásos varázslata. A legváltozatosabb nézőpontok szerinti jó és rossz tartalomnak…