A számítási felhő (Cloud Computing), a web-alapú programok negatív hatásai, kockázati tényezői, egyéni és vállalati félelmek, káros globalizációs folyamatok.
A számítási felhő (Cloud Computing)
egy olyan számítástechnikai gyűjtő fogalom, melyet ahány IT szakember
annyiféle módon értelmez. A gyakorlatban azt jelenti, hogy olyan
fájlokkal és programokkal dolgozunk, melyek fizikailag az interneten
vannak, valahol a „felhőben” – egy, vagy több központi szerveren –,
saját gépünkön csak ún. kliens alkalmazások futnak, melyek semmivel sem
tudnak többet, mint megteremteni a kapcsolatot az üzemeltetővel, és ha
valamilyen módon megfizetjük a szolgáltatást (adataink kiadásával, vagy
pénzzel), akkor használhatjuk. Reklámokon alapuló rendszereken kívül,
egyre több pénzt fizethetünk, a szaporodó szolgáltatások
igénybevételére, azaz magánszféránk és személyes adataink átadása
mellett a zsebünkbe is bele kell nyúlni.
A számítási felhővel az átlagos felhasználó is napi szinten kerül kapcsolatba, pl.: online, szövegszerkesztők, ~levelezők, ~naptárak, ~címjegyzékek, virtuális szerverek és még nagyon sok más. Ez azt jelenti, hogy az érintett adatok sorsa már egy közvetítő közegtől, egy harmadik féltől is függ és a kérdés már nem arról szól, hogy mennyire véljük megbízhatónak a szolgáltatót, hanem a kétségek kísértése, hogy bárki illetéktelen hozzáférhet, vagy az adatok mindig elérhetőek-e (kábelszakadás, elemi kár, szolgáltatási feltételek módosítása…). Arra is kell figyelni, hogy a toborzási időszak lejártával, az ingyenes szolgáltatási feltételek a felhasználók számára előnytelenül változhatnak, vagy éppen a megbújó ún.: kisbetűs részek okozhatnak kellemetlen meglepetést. Jöhetnek a havi díjak, éves hűség nyilatkozatok, extra szolgáltatások ürügyén kivetett sarcok.
A 2010-es évekre az asztali számítógépek felől, a felhasználók érdeklődése a mobilitás irányába látszik elmozdulni. A mobil netezésre szánt kütyük palettája egyre növekszik, de sok tekintetben legtöbbjük csökkentett élményt tud nyújtani, mégis a gyengébb teljesítményük következtében, mint egy katalizáló tényezőként kell elkönyvelni a trend életképességében. A Cloud Computing gyors terjedését, az eszközi megközelítés csak kisebb mértékben befolyásolja, talán néhány helyen a megfelelő sávszélesség hiánya és elhúzódó kielégítő megoldása. A szélesebb mértékű sikeresség – a mindennapi agymosás – az egyre agresszívebben kibontakozó, racionalitás mentes marketinges hadviselés eredményeként valósulhat meg. Nagy matematikai valószínűséggel az Internet mai arculata átrajzolódik és az eddig derivált társadalmi egyenlőtlenségeket tovább fokozza.
A mellette szóló érvek valóban megközelíthetőek pozitív oldalról is, csakhogy egy valamekkora kérdőjel mindenhol lebegni látszik, és néha egészen extrém, abszurditást sem nélkülöző megközelítésű oldalról. A vállalati igények kielégítéséhez a gazdasági szektor informatikai vezetőinek, valamint céges felső-vezetőinek többsége a felhőszolgáltatásokat még nem látja elég megalapozottnak, kockázatmentesnek. Olyan fenntartások is felmerűlhetnek, hogy a Cloud Computing piacon, mint máshol is felvásárlásokra, fúziókra lehet számítani, melyek a felhasználó cégek számára aggodalmat jelentenek. Nagyon sok vállalat és ügynökség számára az információ kihelyezése internet-alapú felhőbe eléggé aggályos. Utóbbi években az Internet jelentette az IT ágazatok számára a legnagyobb támadási, visszaélési felületet. A szoftver felhasználók körében egyre jobban felvetődik a zárt forrású megoldásokkal szembeni bizalmatlanság, most itt egy másik valami, ahol még annyira sem követhető az adatok sorsa. Mindazonáltal a világ vezető szoftver~ és hardver gyártói, profitjuk növelése érdekében rengeteg pénzt és energiát ölnek az ágazatba és annak propagálására, és néha mohóságukra írható botrányba fulladó bakikat is elkövetnek, tehát a terület jövőjének, következményeinek alakulása eléggé beláthatatlan.
Tény, hogy a témát nagyon sok oldalról lehet megközelíteni, akár jó oldalról is, de ezt túlnyomó részt eltúlzottan, megteszik a zsigereinkbe is bepofátlankodó reklámok, manipulált tanulmányok, az igét hirdető lelkes önjelölt aktivisták. Lehet bírálni is nagyon keményen, extrém módon, mint ahogy az FSF (Free Software Foundation) alapítója, Richard Stallman egyenesen őrültségnek nevezi a web-alapú programok használatát. Mások az egészet egyszerűen gazdaságpolitikai ködösítésnek, cégvezetőknek szánt kacsa nokedlinek látják. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a nagy óriás cégek termékeinek (Amazon Web Services, Google App Engine, Windows Azure) árnyékában a helyi közepes és kis vállalkozások sorsa, bár van köztük akiket eddig is elkerült a minőségi szolgáltatás fogalma – őértük nem kár.
Az egyéni felhasználókat, mivel a gazdasági szereplőkkel ellentétben sokkal kevesebb mérlegelhető kritériummal állnak szembe, sokkal könnyebb átszoktatni a webes alkalmazások használatára. A jelenség szépen folyamatosan, egyre nagyobb ütemben világszerte beszivárog, elősegítve az olykor káros globalizációs folyamatokat, a tőke migrációját egyre koncentráltabb tulajdonosi területekre. A technológiát több területen, sokféle módon lehet alkalmazni – egy része már több éve jelen van és további ötleteket szül – pl.: oktatás, hírszolgáltatás, kapcsolatteremtés, internetes megjelenés stb. Akik az elementáris napi életüket, vagy jövőjüket érintő szolgáltatásokat nem tudják megfizetni, kirekesztettek maradnak, az információ hiánya miatt kiszolgáltatott periférikus helyzetekbe süllyedhetnek, míg mások valamilyen szegmensét valóban előnyösen használhatják ki, költségeket takaríthatnak meg, profitot termelhetnek, miközben gazdasági egoizmusuk hatását mások negatívan érzékelnek.
A felhő alkalmazások eszköztől függetlenül hosszú léptekkel mögötte vannak az asztali gépekre írt programok tudásához képest és ha az aktuális helyzethez képest, a későbbiekben bármilyen irányban fejlődés tapasztalható, akkor is számolni lehet kompatibilitási problémákkal. Gyorsaságuk a kapcsolat minőségétől függ, és a mobilitásról beszélve plusz költségeket jelent több kapcsolati alternatíva (nincs mindenhol vezetékes hálózat), melyek nem mindig egyenértékűek. Hálózati kieséseknél – teljesen mindegy kinek a hibájából – leáll a munka, jelentős adatvesztési, anyagi és erkölcsi károk keletkezhetnek. Persze vannak olyan területek is, ahol elbagatellizált lenne ekkora drámaiság, hiszen a mindennapok hozzászoktattak egyes történések rugalmasabb kezeléséhez.
Túlzás lenne, azt állítani, hogy minden, amit Cloud Computing fogalomhoz köthető, ördögtől való lenne, azonban sok esetben nehéz lényegi magyarázatot találni, hogy néhány oldalas szöveges dokumentumot miért éri meg egy butított online alkalmazással pötyörészni?
Korunk nagy információs adatbázisa az Internet. A technológiák folyamatosan változnak, fejlődése egyre bonyolultabb, az információmennyiség megsokszorozódik, felhígul, egy része elvész. Bárki hozhat létre internetes tartalmat,…
A Facebook, a MySpace, Twitter, vagy az iWiW és még sok más, azon legdinamikusabban fejlődő „webkettes” internetes közösségi oldalak közé tartoznak, melyeket napjainkban egyre többen és gyakrabban használnak egymás közötti…
Sokan vélik úgy, hogy az internetes közösségi oldalak csupán annyit árulnak el felhasználóiról, amennyit azok saját belátásuk szerint megosztanak. A valóságban, egy lépéssel tovább haladva, a korábbi állítás szinte…
Az átlag emberek számára az Internet jelentheti a szólásszabadságot, az elfajult liberális demokráciákban a szabad-rablás elleni küzdelem helyszínét, a totalitárius diktatúrákban az igazság reményét, amíg szabadon dönthetnek,…
Összeesküvés-elméleteket a legtöbben komolytalannak tartják mégis igen gyakran szárnyra kelnek és hódítanak, talán nem is alaptalanul. Az idő múlásával némelyről kiderül a megalapozottság, míg legtöbbjük homályos marad,…
Az Internetnek, mint online médiának, vagy éppen a legkülönbözőbb szellemi termékek tárházának, meg van a maga sajátosan stilizált, olykor ellentmondásos varázslata. A legváltozatosabb nézőpontok szerinti jó és rossz tartalomnak…